„Ne nyisd ki a szemed” – üzent gondolatban Alaric, amikor felébredtem.

„Miért?” – kérdeztem.

„Csak ne.” Beleszagoltam a levegőbe, és hallottam, ahogy felsóhajt. „Akár annyiban is hagyhatnád.”

– Hó! – kiáltottam fel, és felültem az ágyban.

– Miért, Piroskám? – mondta Alaric sóhajtva. – Vasárnap van, és hónapok óta először nincs semmi programunk. Nem jönnél vissza inkább az ágyba?

– Vissza az ágy