– Micsoda?! – tágultak ki Emery szemei, ahogy hirtelen megtorpant.

Aurelia bólintott, láthatóan megborzongva. – A tekintete, ahányszor csak rám néz, egyenesen megrémiszt, Emy. Tudom, hogy minden embert utál, de nem értem, engem miért gyűlöl a legjobban.

Emery szeme könnybe lábadt, és dühösen megtörölte az arcát. Egész életében nem érezte még magát ennyire tehetetlennek. – Nem ezt kívánom neked, Li