Egy Lycaon szolgálólány jött ki, és bevezette a házba. Emery kérdés nélkül követte.

A tekintetét azonnal a magasba törő mennyezet vonzotta, amelyet díszes kőoszlopok tartottak, légies, mégis impozáns hangulatot kölcsönözve a térnek. A padlót végtelennek tűnő, arannyal erezett, csiszolt márvány borította. Középen egy nagyméretű, gazdag színvilágú perzsaszőnyeg ragadta meg a figyelmét.

Az egyik fala