Emery bámult rá, elméje zsongott. Álla leesett a hitetlenkedéstől.

– N-nem tudom, mit mondjak. K-köszönöm, Fenség – sikerült végül kinyögnie.

– Ne köszönd meg. – Felemelt egy ékköves serleget az íróasztalról, és szórakozottan meredt rá. – Legyünk világosak. Ez egy ideiglenes haladék. Nem fogok közbelépni az érdekedben, és nem fogok a bírósághoz fordulni. Csak úgy teszek, mintha ez az éjszaka sosem