Amikor az utolsó köpeny is a helyére került, Viktor hátralépett, és bólintott egy aprót.

Alaric kissé lehajtotta a fejét. – Köszönöm, Viktor főúr.

Normális körülmények között Viktor úgy vette volna a megszólítást, mint a szokásos ugratást, de ma nem volt humor a férfi hangjában.

Cserébe egy egyszerű, tiszteletteljes bólintással válaszolt. – Szívesen, Kegyelmes uram.

A nap hátralévő része nagyjából