Egyet kopogott.

A fenébe. Sinai-nak el kellett fojtania a várakozását, izgalmát és megkönnyebbülését.

Ki gondolta volna, hogy pont amikor már feladni készült, a Sors úgy dönt, hogy rámosolyog?

Oly régen kapott már ilyen üzenetet, hogy eleinte fel sem fogta. De amikor igen, kirepült az ágyából, és olyan sebességgel készült el, amilyenre nem is hitte, hogy még képes.

És most ott állt a kamra előtt,