– „Az idők végezetéig” – mondta habozás nélkül.

Az Orákulum visszanézett Emeryre. – A születésed már réges-rég mozgásba lendült. Meg volt írva a csillagokban. – Száraz, ropogó hangot hallatott, majd a bordáihoz kapott; láthatóan fájdalmai voltak.

– Pihenned kellene – sürgette lágyan Viktor nagyúr. – Ne beszélj többet a kelleténél.

Az Orákulum ráemelte a tekintetét. – Az, aki nem volt megírva… akin