KAT

Watson kora reggel beidézett dolgozni. A lapockáim égtek, ahogy a szövet a zúzódásokhoz dörzsölődött, emlékeztetve arra, milyen ostobán büszke voltam, hogy nem kértem Huntertől segítséget. Ki sem mentem enni abból az ételből, amit főzött.

Biztos a kihúzható ágyon aludt, mert mire kiléptem a hálószobámból, ő már elment.

Megpróbáltam a hálószobában dolgozni, de folyamatosan a reakciója járt a fe