HUNTER

A félelem illata, amely máskor oly mámorító, most visszataszítónak hatott, hiszen attól az embertől áradt, akinek egyáltalán nem lett volna szabad félnie tőlem.

Teste mereven simult az enyémhez, mégis úgy reszketett, mint a nyárfalevél, tágra nyílt szemekkel meredt a szemembe. Mi a fasz volt ez? Még úgy is, hogy a dühtől vörös köd ereszkedett a szememre, még úgy is, hogy a bennem lakozó bes