KAT

A bátyám az ajtón kívül állt, a szemei az enyémbe fúródtak, egy szót sem szólt. A patthelyzet már túl régóta tartott. A dühöm még mindig parázslott, de gyorsan pánikká változott, mert már alig hallottam Nathan szívverését.

Az ómegák elmentek, és a ruhákkal meg az ékszerekkel csinált rendetlenségemet már eltakarították. De Kostas ott maradt az ajtóm előtt, a királyi testőrökkel a háta mögött. A