HUNTER

A sötét mágia nem akart meghalni.

Végigkúszott az erdőn, egy árnyakból és rothadásból álló massza, amely végighorzsolta az érzékeimet. A térdeim már nem remegtek, mert a fenevadam ereje felerősödött, de a körülöttünk lévő sötét mágia még mindig rémisztő volt. A falkám még mindig a fák között rejtőzött, de a félelmük fojtogató volt.

Amikor rárontottam az árnyékra, a karmaim savként maró füst