HUNTER

Kostas.

Egy másodpercig azt hittem, káprázik a szemem. Nem azért, mintha nem lenne keresnivalója itt, hanem mert amikor utoljára láttam, visszanézés nélkül hagyta ott fogadott családját. Nem hittem volna, hogy valaha is látnom kell még azt a gazembert.

Nathan nem lassított, ahogy belépett a szobába, de láttam a vállának rándulását. A feszültséget, ahogy leültette Aprilt egy kanapéra, és min