<Chapter>116. fejezet: Eltemetett trauma</Chapter>

[Genevieve szemszöge]

Éreztem, ahogy a szívverésem őrülten dobol a fülemben. Mintha a testemben keringő összes vér a padlóra zuhant volna, miközben a felismerés jéghideg takaróként borult rám.

Szinte nem is akartam hinni Arthurnak. Mert kizárt dolog – egyetlen esély sincs a földön –, hogy önszántából egy fedél alatt tartsa velem azt az embert, aki