[Genevieve nézőpontja]

Minden izom megdermedt a testemben. Egyetlen korty levegő sem jutott át a tüdőmön, ahogy lenyűgözve bámultam vissza Arthurra.

A hangom túl halk volt ahhoz, hogy még én magam is meghalljam. – Micsoda...? Te... Te szeretsz engem?

A levegő besűrűsödött körülöttünk, amitől úgy éreztem, mintha egy túlságosan szürreális környezetbe léptem volna. Megrémültem, hogy valahogy majd fel