24. Fejezet

Írói szemszög.

A kora reggeli napfény behatolt az ablakon, és megpihent az arcán, kirángatva őt a mély álmából.

Forgolódott az ágyon, próbálta megtalálni Axelt a hatalmas franciaágyban, de csak azt látta, hogy üres.

A szoba hideg volt, és nem hallotta a folyó víz hangját.

Felült, dörzsölte az arcát, próbálva egy kicsit felébreszteni magát, a pinája pedig fájt a tegnapi naptól.