Adam szemszöge

Másnap reggel a felkelő nappal ébredtem. A fény lágyan áradt be a fafalak résein, finom mintákat vetve a kunyhó padlójára. Megfordultam, és a tekintetem Liorára esett.

Még mindig aludt, a takaró alá kucorodva, a lélegzete lassú és egyenletes volt. Az arca olyan békésnek tűnt. Mintha a félelem, ami kísértette, végre elengedte volna a szorítását, ha csak egy kis időre is. A haja kissé