Liora szemszöge

Az arcomat borító fátyol puha és áttetsző volt, beengedve a késő délutáni meleg, aranyló fényt, ahogy lassan végigsétáltam a padsorok között. A fény úgy szűrődött át rajta, mint egy álom, mindent olyan ragyogásba burkolva, amitől a pillanat a lehető legjobb értelemben tűnt irreálisnak.

Kétoldalt fehér rózsák és halványkék bazsarózsák szegélyezték az utat. Az illatuk a levegőben t