Liora szemszöge

Heath tekintete megállapodott rajtam, ahogy mereven ültem az asztalnál. Aztán az ajka mosolyra húzódott.

– Gyönyörű vagy, Zeeva – mondta.

A név hidegrázásként siklott végig a bőrömön, és a tekintetemet a tányérom szélére sütöttem. Nem voltam hajlandó rávenni magam, hogy ránézzek, nem voltam hajlandó hagyni, hogy a szó leülepedjen bennem. Én nem Zeeva voltam. Én magam voltam.

Néhány