AMARA SZEMSZÖGE

Mira izgatott volt a költözés miatt, én viszont a legkevésbé sem. Sikerült egy halvány mosolyt erőltetnem az arcomra a kedvéért, a legkevesebb, amit tehettem, hogy bátorítom. Ez egy hatalmas lépés volt, és én minden lehetséges módon támogatni akartam őt.

– Ha bármire szükséged lenne... – kezdtem, de ő csak felnevetett.

– Meg tudom oldani a saját dolgaimat, Amara – biztosított róla.