Carissa úgy tett, mintha halkan megbeszélné a dolgot Rafaellel. Fojtott hangon beszéltek, amit mások nem hallhattak. Mivel a szobalány és az őr hiába fülelt, semmit sem hallottak, nyugtalanságuk kézzelfogható volt.

Hosszabb szünet után Rafael végül bólintott.

– Rendben van, együtt megyünk a fővárosba – mondta Carissa.

A szobalány megkönnyebbülten sóhajtott fel. – Köszönöm, Sinclair úrnő. Ön valódi