"Azért kár az anyáért."

"Na! Hogy van?"

Gabriel felé fordult, és meredten nézett rá.

"Soha többé ne vegye a szájára a lányomat. Soha."

Sabine egy gúnyos »óóó« hangot hallatott, majd nevetni kezdett.

"Lefogadom, hogy zsong a feje azon tűnődve, honnan tudok róla, tekintve, hogy az egészet titokban és fű alatt tartotta."

"Az ön pechjére, történetesen ismerem Susannah Garciát, és sokkal jobban ismerem