Frederick arcán valami szórakozott provokáció ült, mintha arra várna, hogy lássa, meddig vagyok hajlandó elmenni a könyörgésben.

Csak mosolyogtam, és egy szót sem szóltam. Észrevettem az elém készített italt, felemeltem, belekortyoltam, majd megköszörültem a torkom, és így szóltam: "Az üzlet a nap végén mindig a kölcsönös előnyökről szól. Ha könyörögnöm kellene, az azt jelentené, hogy semmi értéke