Kiderült, hogy Jonathan nem akarta, hogy a saját lábamra álljak.

Rövidet nevettem. – Akár a saját lábamra álltam, akár nem, mi közöd hozzá?

– Mit gondolsz?

– Jól van. – A hangom fagyossá vált. – Így vagy úgy, de egy nap el fogok válni tőled.

Szorosan megragadta az államat, és elsötétült tekintettel tanulmányozta az arcomat. Hosszú csend után halkan így szólt: – Nem volt elég számodra az, amit az i