Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Jonathan egyik kezével a vállamat szorította, a másikkal pedig szorosan átölelt. – Mi elől menekülsz?

Lenyézett rám, és abban a pillanatban, ahogy hátrahajtottam a fejem, találkozott a tekintetem az ő mély, sötét szemeivel – hidegek és távolságtartóak voltak, teljesen mentesek minden érzelemtől.

A mögötte elterülő éjszaka sűrű és sötét volt, mintha csak az ő része lett volna.

Halvány dohányillat l