Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Jonathan egyik kezével a vállamat szorította, a másikkal pedig szorosan átölelt. – Mi elől menekülsz?
Lenyézett rám, és abban a pillanatban, ahogy hátrahajtottam a fejem, találkozott a tekintetem az ő mély, sötét szemeivel – hidegek és távolságtartóak voltak, teljesen mentesek minden érzelemtől.
A mögötte elterülő éjszaka sűrű és sötét volt, mintha csak az ő része lett volna.
Halvány dohányillat l