Aron

A mancsaim a talajt, és az azt borító koszt és sarat tapossák. Rhea illatát követem, amíg mélyen az erdőben nem találom magam. Érzem a szagát, mielőtt még meglátnám, ahogy a fák között mozog, és próbál diszkrét lenni, amikor igazán nem kellene.

Rossz a rejtőzködésben.

Tovább követem őt, amíg meg nem hall, és akkor futásnak ered.

Magamban elmosolyodok. Gyors, de tudja, hogy én gyorsabb vagyok.