Rhea

A faházban fojtogató a levegő, és minél tovább maradok, annál rosszabb lesz. Kifelé bámulok az ablakon, olyan sietve kapkodom a tekintetem jobbra-balra, mintha az üvegre szerelt rácsok valamiképpen maguktól kinyílhatnának, és esélyem nyílna a menekülésre. De persze semmi esélyem.

"Hagyd abba a mászkálást, Rhea. Csak felidegesítesz vele." – közli Aron, miközben engem figyel, ahogy folyamatosan