Elara szemszöge

Nem kellett volna meglepődnöm azon, hogy Asher Sterlinget látom az állomáson.

Mégis meglepődtem.

Úgy állt ott, mint egy árnyék a múltamból, szemeiben düh lángolt, jelenléte pedig úgy tekeredett körém, mint egy jéghideg kígyó.

Megdermedtem.

– Ilyen késő éjjel... pontosan hová is akartál menni, Elara? – Hangja mély volt, és halálosan nyugodt.

Nem válaszoltam. Csak menekülni akartam.