Elara szemszöge

Az ablaknál álltam, ujjaim a nehéz függöny szélébe kapaszkodtak, miközben a keskeny résen keresztül kifelé kémleltem. Az eső sűrű rétegekben folyt le az üvegen, elmosva a kinti világot, de még a felhőszakadáson keresztül is láttam Ashert.

A sárban térdelt, bőrig ázva, testtartása vad és kétségbeesett volt. A szája töredezett, őrült mintázatban mozgott. Egyetlen szót sem hallottam –