Carmen látása vörösbe borult, az elméjébe bevillant a sántikáló Elara képe, akinek egykor élénk füleit csendbe tompították. Olyan volt, mintha száz ezüsthegyű tű fúródott volna egyenesen a szívébe.

Élesen beszívta a levegőt, és visszakényszerítette farkasát az irányítása alá. A hangja olyan volt, mint a jég repedése egy befagyott folyón.

– Azt hiszed, a szavaid most bármit is megváltoztatnak? Ha i