Vivienne a mocskos vályú felé vonszolta összetört testét. A rothadás és az állati ürülék bűze megülte a levegőt, oly sűrűn, hogy szinte fojtogatott. A vályúban nem farkasoknak való eledel volt, hanem elszórt, félig megpenészedett csirketáp, nedves és savanyú.

Az Obszidián Falka egykor elkényeztetett lánya habozás nélkül ragadott maroknyi adagokat az undorító moslékból. A szájába tömte, és úgy rágt