RYDER

– Miért vagy megkötözve? – léptem közelebb a lányhoz.

– Amióta az eszemet tudom, így vagyok, királyom. Olyan régóta vagyok fogságban, hogy már megszoktam.

A falra pillantott. – Királyom, az óra ketyeg. – A hangja tele volt aggodalommal.

De én még csak rá sem néztem az órára. Már nem.

Újra az Elnök szavai jutottak eszembe. „Ez a próba a legbölcsebb elméknek szól. Azt hivatott megmutatni, menn