GENEVIEVE

– Alistair.

A hang nőies volt, ismerős és könnyed magabiztossággal teli.

– Celine? – Őszinte öröm csillant meg Alistair szemében, miközben lefejtette a lány kezét a derekáról, és ölelésre húzta. Ez az öröm úgy ért, mint egy arculcsapás. A lány szőke volt, ragyogó, és úgy tűnt, egy korosztályba tartozik velem – talán még fiatalabb is.

– A páratlan és utánozhatatlan. – Olyan mosollyal