GENEVIEVE

Nem mentem vissza azonnal az irodába.

És tudtam. Tudtam, hogy ezért újabb letolást fogok kapni Alistairtől.

Igen. Persze.

Visszamegyek. Csak... még nem.

Szükségem volt a levegőre.

Káosz volt a fejemben – a tegnap Anyával újra és újra, végtelenített szalagként pörgött le előttem. Az arca. A hangja. Ahogy a tehetetlenség a torkomra tekeredett, és addig szorította, amíg alig kaptam levegőt.