GENEVIEVE

Két nappal később

Az idő itt nem múlik. Feloldódik.

A napok egymásba vérzettek, hosszúak és kegyetlenek voltak, mint egy zúzódás, amely egyre terjed a bőr alatt. Nem volt órám, sem napfény, sem fényváltozás, ami jelezte volna az órákat. Csak az az átkozott villanykörte, ami még mindig úgy pislogott, mintha gúnyolódna rajtam.

Hétezer-egyszáz-valamennyi után abbahagytam a számolást.

A