ALISTAIR

A kórházakban mindig ketrecbe zárva érzem magam. A falak túl fehérek, a fények túl élesek, a levegő túl tiszta, olyan módon, ami a végre emlékeztet, nem pedig a gyógyulásra. De ez a szoba? Ez rosszabb volt.

Mert Genevieve abban az ágyban feküdt, mozdulatlanul és sápadtan, több drótra kötve, mint amennyire el tudtam viselni ránézni. És akárhányszor is suttogtam a nevét, nem válaszolt.

K