GENEVIEVE

A Rosalind-kenyér és a frissen főzött kávé illata még a napfény előtt kirángatott az álmomból. Egy pillanatra – abban az álom és ébrenlét közötti elmosódott határmezsgyén – azt hittem, újra Gregory faházában vagyok. Aztán a derekamon átvetett kar súlya, a maga nehéz és határozott jelenlétével, eszembe juttatta: nem ott vagyok. Alistair ágyában voltam.

Az ő ágyában.

A tegnap éjszaka emlék