GENEVIEVE

A pálcikák elhagyatottan hevertek a paplanon kettőnk között, halvány rózsaszín igazságok bámultak vissza rám, hangosabban bármilyen sikolynál. Celine egyik keze még mindig az enyémen nyugodott, szorítása biztos horgony volt, a képernyőn pedig Juliette arca egy foltnyi meleg fény a viharban.

Órák óta először nem voltam egyedül.

Juliette eleinte csak fecsegett, betöltötte a csendet,