ALISTAIR

Párizs nem önmaga volt ma éjjel.

A városnak ragyognia kellett volna – aranyfények, lágy eső, az éjféli zsongó élet. De onnan, ahol én ültem, félig leroskadva egy Szajna partján parkoló fekete szedán hátsó ülésén, a világ elmosódottnak tűnt. Mintha homályos üvegen keresztül néztem volna.

Az eső vékony, kanyargós vonalakat rajzolt az ablakra. Minden egyes csepp eltorzította az utcai lámp