ALISTAIR

Még hosszú pillanatokig álltam ott, miután álomba merült, a kezem továbbra is az övére fonódott, bár az ujjai már elernyedtek. A nyugtató kiölte a harcot a testéből – de az arcáról nem. Még álmában is úgy nézett ki, mint egy nő, aki az ütközésre készül, mintha bármelyik másodpercben felébredhetne, és mezítláb sprintelne a pokolba, ha ezzel visszakaphatná Isabellát.

Istenem, mennyit küz