GENEVIEVE

Audrey tekintete abban a pillanatban rám szegeződött, ahogy Alistair megszólalt.

Ajkai lassan, hátborzongatóan görbültek mosolyra.

– Tudja, ugye? – mondta, szinte kedvesen, mintha erre a pillanatra várt volna. – Csőbe húztál.

És aztán nevetni kezdett.

Nem normális nevetéssel.

Elborult volt.

Úgy csikorgott az idegeimen, mint az üvegcserepek.

Alistair nem reagált a teátrális viselk