A nyelvembe haraptam, ahogy hátradőlt a székében, és magával húzott engem is. Kellemes csendben ültünk, miközben időt hagytam neki, hogy leengedjen. A keze fel-le csúszott a combom oldalán, amitől a gyönyör borzongása futott végig a gerincemen.

– Kicsoda Thalia? – Rossz jelnek vettem, hogy a neve hallatára ellazult. Igen, határozottan volt valami a múltjukban.

– Ő volt a szüleim jobbkeze, pont úgy