Cassius még egy pillanatig szúrósan meredt Tristanra, mielőtt felém fordult, és lágyan elmosolyodott. "Igen, társam."

Idegesen kavargott a gyomrom, és örültem, hogy sikerült lent tartanom azt a keveset, amit a reggeliből megettem. A legkevésbé sem hiányzott, hogy a falka szeme láttára hányjam el magam. Cassius bosszúsnak tűnt miatta, de én örültem, hogy járművekkel megyünk.

Mindenki feszült volt