Genevieve szemszöge

A feszültség olyan sűrű volt a szobában, mintha csak abban úsztunk volna. Izzy tekintete rám szegeződött, én pedig annyi dühvel viszonoztam, amennyit csak össze tudtam szedni.

Cassius füstölgött, ahogy az íróasztala mögött ült, és úgy bámult ránk, mint egy apa, aki épp leszidni készül a lányait, ahelyett, hogy a társam lett volna, aki megmentett vérszomjas húgától. Nem voltam