Genevieve szemszöge

A félmosoly szinte hallatszott a szavaiban, én pedig még jobban a csípőjének toltam magam. Cassius mélyen felmordult, ahogy a fenekem a keménységéhez dörzsölődött, és válaszképpen a szorítása csak még jobban megfeszült rajtam.

– Nem fogok könyörögni azért, ami az enyém. – Az ajkai az enyémekhez értek, a térdeim pedig kis híján megrogytak alattam. – Nem fogok olyasmiért könyör