Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Olyasvalakire volt szüksége, akiben megbízik, és bár úgy éreztem, a lehető legrosszabb módon, szándékán kívül is elárultam őt, most nekem kellett lennem az az ember, akire számíthat.
– Éreztem, Seraphina! – húzódott el tőlem, miközben a szeme a enyémbe fúródott. – Éreztem, ahogy belevág a húsomba, és a láncokat a csuklómon meg a bokámon.
Összeszorítottam a szemem, ahogy eszembe jutott az az érzés.