A lábam már azelőtt a kastély felé húzott, hogy egyáltalán eszembe jutott volna a nyelvembe harapni, és bátyám illatát követve indultam az irodájától a gyengélkedő felé.

Minden egyes lépéssel nőtt bennem a düh, és egyre jobban úrrá lett rajtam a pánik.

Vivienne volt a legrosszabb. Gyerekkorunkban mindig az anyjával jött, aki akkoriban a tanács tagja volt, és velem meg Seraphinával töltötte az időt