Fészkelődöm rajta, a már említett pinám nedves és lüktet érte, a mellbimbóim két fájgó pont, felé dőlök, a mellemet a kemény mellkasához dörzsölve, hogy némi megkönnyebbülést nyerjek. "Tudom, mit akarok a jutalmamnak."

"Bármit" - esküszik.

Az alsó ajkamat harapdálva, tüdőre szívva bódító illatát, a szemeim leereszkednek. "Ma itthon kéne maradnod és gondoskodnod rólam." Amikor bólint, miközben az