Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Később aznap este követem Enzót a gardróbba, kezemet a csípőmre téve: „Nem értem, miért nem tudhatok semmit az üzleti ügyeidről, te is mindent tudsz az enyémről.” Ez persze azért van így, mert szinte minden este beszámolok neki a napomról, napközben is ráírok, ha valami frusztrál, és ő mindig meghallgat, amikor ki kell panaszkodnom magam. Leveszem az egyik fülbevalómat, majd a másikat is, és az ar