(Sebastian szemszöge)

Délelőtt 10:58 van.

A szüleim, Gwendolyn szülei, Nathaniel, Juliette és én a rendezvényterem hátsó részében gyülekezünk. Egy ómega arról tájékoztat minket, hogy mindenki elfoglalta a helyét. Ideje elkezdeni a nap első megemlékezését Gwendolynről.

– Készen állsz, fiam? – kérdezi apám.

– Azt hiszem – válaszolom, miközben Gwendolyn legnagyobbra kinagyított, kiállított portr