(Luna Victoria szemszöge)

A fiam kórházi ágya mellett ülök, amikor a társam, Alfa Maximilian belép a szobába.

– Bármi javulás? – kérdezi komoran.

– Amennyire meg tudom ítélni, semmi – felelem szomorúan.

Maximilian leül a mellettem lévő székre, és a kezét a lábamra teszi. – Készen állsz arra, hogy beszéljünk arról, ami történt?

– Nem.

– Victoria, drágám, eltelt 48 óra. Beszélnünk kellene a történte